A plakátról egy jóképű, jóllakott indián mosolyog rám: Kepes András. Ő lesz a vendégem november 20-án este hétkor az Alexandra kávézóban (Károly körút). A beszélgető sorozat címe: Mi kell a nőnek? Azt hiszem, ezúttal arról is szó lesz, mit tehetünk az előítéletek ellen.
Mondom Andrásnak, milyen vicces ez a plakát, mire megnyugtat: ez csak reklám. A róla készült képekkel soha nem azonosul, az számít, amit csinál: küzd az előítéletek ellen.
A Horthy családról készített filmje vitára ingerelte a nézőket. Sokan azt rótták fel, miért olyan elnéző a „kis kormányzónéval”, aki szemmel láthatólag nem érti Horthy Miklós történelmi szerepét, csak az embert hajlandó látni benne, és a hozzá kötődő hétköznapi apróságokat, amelyek megragadtak az emlékezetében. Lehet-e szimpatikusnak láttatni valakit, akinek ennyire reflektálatlan a viszonya egy sötét korszak vitatott történelmi személyiségéhez, vagy pálcát kell törni felette?
Gróf Edelsheim Gyulai Ilona 1940-ben ment férjhez Horthy István kormányzóhelyetteshez, aki 1942-ben repülőszerencsétlenség áldozata lett. A fiatalon megözvegyült asszony akarva-akaratlanul történelmi szereplő lett, a kormányzó Horthy Miklós bizalmasa, idővel legfőbb tanácsadója. Józanságával, kívételes lelki erejével igyekezett megóvni az akkori politikai vezetést attól, hogy az országot végzetes tragédiába sodorja. Tudjuk, hiába. Az 1944. októberi sikertelen kiugrási kísérlet után Magyarország és a Horthy család sorsa végképp megpecsételődött. A németek elhurcolták a családot, Edelsheim Ilona életének nagy részét külföldön töltötte, a fényűzésből szegény sorba kerülve.
Minderről olyan könnyedén, olyan természetességgel beszél a kamerák előtt ez a 91 éves asszony, hogy önkéntelenül tisztelet ébreszt az emberben. Nem a korszakot, nem Horthy Miklós szerepét kezdjük el másként látni, hanem egy erős, kemény próbákat kiálló, tisztességre törekvő nő személyiségét fedezzük fel. Legyőzzük a grófkisasszonnyal szembeni előítéleteinket, az embert látjuk, aki másként viselkedett, mint ahogyan a kor előírta számára.
Eszembe jut egy másik asszony, Michelle Obama, az Egyesült Államok jövendő first lady-je. A dédapja rabszolga volt, az apja még nem utazhatott a villamos első kocsijában, ő viszont vörös ruhában (amit sokan kritizáltak) férjét ünnepli az emelvényen, az új amerikai elnököt. Milyen szerepe lesz ennek a tanult, határozott, intelligens nőnek Obama mellett? Mire használja ezt a történelmi lehetőséget, az első fekete elnök feleségeként? Hány millió embernek kell legyőznie az előítéletét vele szemben? Mit kell tennie azért, hogy elfogadják?
Nők a történelem forgatagában. Látszólag a háttérben, valójában kivételes helyzetben és szerepben. Erejük, belátásuk, befolyásuk meghatározó lehet. Edelsheim Ilona sokáig láthatatlan maradt, Michelle Obama kiáll a világ színpadára. Megváltozik- e a kép, oldódnak-e az előítéletek? Hát ilyesmiről fogunk beszélgetni az Alexandra kávézóban.