Az élet menete
2009 április 20. | Szerző: Virginia |
Az élet menete
A Bethlen téri emlékműtől indultunk az Élet menetével a Józsefvárosi pályaudvar felé, ahonnan 1944-ben deportáltak transzportjait indították el a haláltáborok felé. Hatszázezer magyar zsidót gyilkoltak meg a második világháborúban és sok ezer más kisebbségit, szerbet, ruszint, romát és homoszexuálist, akiknek a haláláról sokáig hallgatott a történelem.
Az élet menete emlékezőkből állt. Olyan emberekből, akik több, mint hatvan évvel a háború után sem akarnak felejteni, akik számára fontos a múlt. Származástól függetlenül. Pártállástól függetlenül.
Hosszú sétánkat senki nem zavarta meg. Békésen lépdeltünk egymás mellett különböző politikai családok tagjaiként. Schmidt Páltól Lendvai Ildikóig eljöttek sokan. Egy nő meghatott arcára különösen jól emlékszem. Amikor a járdán állva, kívülről szemlélve a menetet megpillantott minket egy sorban, bólintott. Így kell ennek lenni ilyenkor. Ez volt az arcára írva.
Közben a város egy másik, távoli pontján szégyenteljes tüntetés zajlott. Szélsőjobboldaliak transzparensen adták tudtára a világnak, hogy holokauszt nem létezik. Szerintük ez csak a liberálisok és a kommunisták találmánya. Az ő uralmukkal szemben hirdetik: „A Harmadik Birodalom visszavág”
Vannak olyan országok Európában, ahol holokauszt tagadásért börtön büntetés jár. Magyarországon szélsőjobboldali politikusok gátlástalanul hazudhatnak a második világháborúban elkövetett bűnökről, senki nem vonja felelősségre őket. Félelmet és hazugságot terjesztenek, mert nincs olyan törvényünk, ami ebben megakadályozná őket. Táblákra írhatják, terjeszthetik, a világba kiabálhatják fenyegető üzeneteiket.
Ezzel a tüntetésükkel átléptek egy határt. A józan ész és az emberség határát, mint egykor náci elődjeik. Velük vállalnak eszmei közösséget, amikor meghamisítják az európai történelmet.
Egyetlen józan társadalom sem tűrheti el a múlt meghamisítását, mert aki hazudik a múltról, az a jelenről sem mond igazat. Magyarországon az iskolákban évtizedeken át nem tanítottak tisztességesen erről a korról. Tabu volt a második világháborúban elkövetett háborús bűnök hosszú sora. Egész generációk nőttek fel úgy, hogy nem is hallottak a holokausztról, vagy legfeljebb ismerősöktől tudták meg, mit jelent egyáltalán ez a szó. Az érintettek titokban tartották tudásukat és történeteiket, sokan szégyelltek beszélni róla. Elfojtásokkal terhes, velejéig hamis társadalomban éltünk, s ennek megfelelően alakult történelmi tudatunk. Igy váltak sokan végképp képtelenné arra, hogy feldolgozzák az őket, és a családjukat ért traumákat, amiknek a feldolgozása amúgy is szinte lehetetlen. Az elhallgatások kényszere miatt a táborokat megjárt és az onnan visszatért emberek ezrei még többet szenvedtek és szenvednek még ma is.
De ennek a kornak egyszer s mindenkorra vége. Senki nem hozhatja többé vissza. Az európai jogalkotás és a demokratikus oktatási formák és módszerek mellett ezért fontos a nyilvános, kollektív fellépés, hogy megbirkózhassunk a múlt árnyaival.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Így igaz ! Semmi köze a demokráciához annak a sok hazugságnak és történelem tagadásnak, amit a demokrácia nevében tesznek egyesek. Én ezt uszításnak és mocskolódásnak nevezem.
Igen a múlt negatív árnyaival folyamatosan szembe kell nézni, hogy ne történhessen meg mégegyszer. De nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az idő múlása egyrészt gyógyír bizonyos értelemben minderre, s a generációk folyamatos megújúlása, esetleg átalakulása, sok mindent kezd a feledés szintjére terelni. Nyilván ha még ehhez a politika is valamilyen szinten asszisztál netán.
Vannak a múltnak “pozitív árnyai”? Azokkalmit kell csinálni? Hm-m-m…
T.Nagyi! Alles eins csak más lelki pozitúrában.
A holokauszt tagadást azért is büntetni kellene, hogy elmenjen az emberek kedve a múlt hamisítástól. Mert tényleg úgy van, hogy aki hazudik a múltról, az nem érti meg. ezért félreértelmezi a jelent. Így aztán soha nem ismeri meg a történelmet.
És nem szabad hazudni? Nem egészen értem, miért kell ebbõl ekkora ügyet csinálni. Jó-jó, szörnyû és hatalmas bûn volt, de aki most tagadja, az egyszerûen hülye, buta, és kész. Nem kell vele foglalkozni. De ha kell, akkor miért kell?
Móni,
emberek haláláról és megkínzásáról nem szabad hazudni. Aki erről képes hazudni, az képes újra megtenni. Az áldozatokért és a túlélőkért kell vele foglalkozni, és azért hogy soha többé ne történhessenek ilyen borzalmak. Hogy tudnál egy túlélő szemébe nézni azzal, hogy “minek foglalkozzunk a holokauszttagadással”?? Nem is értem a felvetésed. Mit tanulnak a gyerekek, ha válasz nélkül hagyunk egy ilyen “hazugságot”, amit én nem is hazugságnak neveznék igazán, hanem egy beteg gondolkodásnak. Aki hallgat, az elkövető cinkosa. Egy új demokráciában kell, hogy válaszok legyenek ezekre a “hazugságokra”, különben az áldozat élményeit semmisíted meg, és gátlod a feldolgozás folyamatában, ami csak úgy indulhat meg, ha a társadalom kiáll mellette.
Jó, szólaljunk fel ellene. De mi van akkor, ha õ továbbra is hiszi, hogy nem voltak gázkamrák? Egy ember hitét nem tudod parancsszóra megváltoztatni. Neki aztán mutogathatod az épületek alapjait meg a fényképeket, mindenre lesz magyarázata, hogy mégis neki van igaza. Persze, az iskolákban csakis az igazat kell tanítani, meg múzeum, meg megemlékezés, meg menet. Börtönbe is csukhatod a tagadót, azzal csak a saját igazát látja bizonyítva. De ha a börtön sem segít mit csinálsz vele? Kiirtod? Aztán õ lehet a mártír.
Na, itten van úgy leírva, ahogy nekem nem megy: http://index.hu/velemeny/menonemmeno/2009/04/28/a_holokauszttagadast_tiltani_nem_meno/
Móni,
ezt az index cikket egyelőre végig se bírom olvasni, olyan megrázóan kegyeletsértő, gyalázatos és tűrhetetlen (remélem, az index ezért beperel).
Azt, hogy valaki mit gondol, persze, hogy nem tudod megváltoztatni, nem is ez a feladat. Aki holokauszttagadást terjeszt, sztem közveszélyes. Nem feladatod, hogy egy közveszélyes ember gondolkodásmódját megváltoztasd, ne a hitét változtasd meg, hiszen azt úgyse tudod, hanem mutass rá, mondd ki, hogy ő ugyanolyan elkövető. Nyilván, nem kínzod meg, mert nem használod ugyanazokat az eszközöket, mint ő. Ne az elkövető szemszögét, hanem az áldozatét nézd, mikor ezt a problémát meg akarod oldani. Ha sztem személyiségzavarából adódóan megérdemelten börtönbe kerül, akkor ne azt nézd, hogy a saját hitét igazoltnak látja ezzel, hiszen nem mehetsz bele az ő beteges gondolkodásába, hanem tőle függetlenül teret adsz a tényeknek és az áldozatok, túlélők igazának. Ezt sokszor, sok helyen elmondom, hogy a demokrácia nem azt jelenti, hogy mindent szabad.
Hát sokat nem kockáztatsz, mert nem hiszem, hogy az index ezt a blogot olvasgatná 🙂 Meg úgy sejtem, hogy nem is igen izgatja õket a véleményed. Meg az enyém sem…
14. LMBT Fesztivál – Fesztiválfilm
– szereplőket és stábtagokat keresünk –
A Szivárvány Misszió Alapítvány újból kisfilmeket készíttet a 14. LMBT fesztivál népszerűsítésére.
Várjuk a következő önként szerepelni és segíteni vágyók jelentkezését!
“Szerepek”:
– leszbikus nő, meleg srác;
– zsidó srác;
– roma lány vagy srác;
– nyugdíjas ffi vagy nő;
– meleg pár (kortalanul);
– leszbikus pár (kortalanul);
– heteroszexuális pár (kortalanul);
– meleg, leszbikus vagy heteró pár gyerekkel;
– “tömeg”: arctalan szereplők;
Segítő filmes stábtagok:
– Autóval rendelkező fuvarosok;
– fodrász;
– sminkes;
– öltözékbeszerző asszisztens (kellékes);
– egyéb asszisztens;
Jelentkezni és érdeklődni lehet: Virág Zsolt (06.30) 595.8174 (10 és 20 óra között) vagy az onkentes@budapestpride.hu címen, jelöld meg, kérlek, melyik szerepet érzed testhezállónak!
http://www.pride.hu
Jelentkezési határidő: május 18.
FORGATÁS IDEJE: május 23. (szombat) és/vagy május 24. (vasárnap).
Demokrácia ide, vagy oda, a szó jelentését vesztette már a görög történelemben, de ez mindegy. Persze, hogy volt holocaust, és persze, hogy a másságot, a kisebbséget örökösen üldözik, ecce homo… Nekem spec viszont bazira elegem van, hogy állandóan nemzetközi bűntudat-gerjesztés folyik. Ha nem tud egy nemzet, egy nép mást, csak “kiírtottak bennünket, meg jujj, meg jajj”, akkor lassan tovább kellene lépni! A napi evidenciában tartott “szenvedő zsidó nép” hangulat antiszemitizmust fog szülni azokban is, akiktől amúgy távol áll. Ez a véleményem, és ha ezért én nemkívánatos vagyok, akkor lehet kiírtani nyugodtan, állok elébe.
Kedves Pepe,
nem lehet abban az emberben antiszemitizmust ébreszteni, akitől “távol áll”, valakiből csak azt lehet kihozni, ami benne van. A bűntudattal is hasonló a helyzet, gerjeszteni azt lehet, ami ott van. Ez tipikus, a másikra mutogatni, ő hozta ki belőlem, és rávetíteni a Benned egyébként is lévő érzelmeket …
Az a baj, hogy érzelemből és indulatból látják az emberek a dolgokat, most értem ezt bármire, ami olykor érthető is, hiszen involválódunk, de indulattal nem lehet érdemi, vitára alkalmas párbeszédet nyitni. Látod, egy demokráciában azt kell megmutatni, hogy indulatos kijelentéseket, rágalmakat és alaptalan vádakat nem hagyhatunk szó nélkül, és vannak válaszok rá. Én azt gondolom, amíg ma az előítéletek nagyobb szégyenfoltok Európában, mint bármi más, és amíg az emberek nem tudnak európai módon viselkedni (értem ez alatt, hogy ha együtt vagyunk, akkor valóban együtt legyünk, közösen, ne a másikat üldözve), és amíg jogilag még mindig nem szabályozzák kellőképpen a gyűlöletbeszédet, amíg nem büntetett megfelelően egyes társadalmi csoportok üldözése mint bűncselekmény, amíg nap mint nap sárba tiporják az Egyenlő Bánásmód Törvényt, addig igenis szükség van minden megragadható pillanatban a kirekesztésre való figyelemfelhívásra.
Miért lennél nem kívánatos itt? A véleményütközések visznek előre ügyeket szerintem. Amin érdemes gondolkodni az az, miért fogalmazod meg “nemzetközi bűntudatgerjesztőknek” az egyenlő bánásmód nevében harcolókat?
Kedves Bernadett!
Oly nagyon félreértettél. Bennem nincs bűntudat, hisz nem tettem semmit, de fenntartom az állításomat, hogy nem azok és pláne nem azokért folyik a tace-pao-zás, akik ma valóban hátrányos helyzetben vannak. Ha bennem lenne antiszemitizmus, nem írnék, nem próbálnék tárgyilagos vitát kezdeményezni. Ez nem a holocaustról szól, ez túlmutatna azon, de itt leragad a téma rendre. Időről időre, mint egy javíthatatlan idealista megpróbálok valami gondolatot leírni, de bizony azt látom, civilizált, vagy nem-civilizált körökben is ugyanarra az eredményre jutok: ha nem fújok egy követ a kerettel, akkor civilizált, vagy nem-civilizált módon besorlonak azok közé, akiket promt elitél az adott társaság. Mindegy, megpróbáltam. Üdv!
Zene a rasszizmus ellen a Sziget nulladik napján
Zene a rasszizmus ellen címmel a rockzenei és a világzenei nagyszínpadon egyaránt monstre koncertsorozat lesz a Sziget fesztivál nulladik napján, augusztus 11-én; a program két rasszizmusellenes szervezet, a brit Rock Against Racism (RAR) mozgalom és a Love Music Hate Racism (LMHR), valamint a budapesti brit nagykövetség közreműködésével valósul meg. “Az EP-választások sajnos azzal az eredménnyel is jártak, hogy az európai politikába a régi hazugság tér vissza, amely a problémákért a kisebbségeket, a bevándorlókat okolja. A rasszizmus ellen együtt kell fellépni és ehhez a multikultúra egységét kifejező zene az egyik legfontosabb eszköz lehet” – mondta Lee Billingham, az LMHR vezetője a csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
A Sziget nulladik napján a rockzenei nagyszínpadon a legnépszerűbb hazai előadók – köztük az LGT, Fenyő Miklós, Balázs Fecó, Republic – mellett várhatóan külföldi sztárok is fellépnek egy közös produkcióval; a névsor egyelőre egyeztetés alatt van. A világzenei nagyszínpadon a magyar dzsessz élvonalának képviselői koncerteznek egész nap. A sztárfellépő a Miles From India lesz, amelyben minden idők egyik legnagyobb dzsesszzenésze, Miles Davis egykori muzsikusai, köztük indiai zenészek játszanak együtt.
Forrás: hvg.hu
TASZ közlemény a Magyar Gárda feloszlatásáról
A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet üdvözli a Fővárosi Ítélőtábla mai ítéletét, amellyel a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet és az azzal szorosan együttműködő Magyar Gárda Mozgalmat feloszlatta. A TASZ álláspontja szerint a Magyar Gárda félelemkeltő demonstrációi és az állam erőszakhatalmának részbeni megszerzésére irányuló tevékenysége nem része a szabadságjogok gyakorlásának, az ilyen tevékenység nem áll összhangban az Alkotmánnyal. Az Egyesület és az ahhoz kapcsolódó Mozgalom a továbbiakban nem működhet, sem felvonulást, sem egyéb eseményt nem szervezhet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egykori gárdisták jogszerűen nem gyakorolhatják alkotmányos alapjogaikat, így akár egyenruhájukban vegyenek részt rendezvényeken. A gyülekezési jog ugyanis nem csak szervezeti formában gyakorolható, a jogszabályok pedig az önkényuralmi jelképeken kívül egyéb esetben, meghatározott ruházat viselését nem tilthatják meg. Ez a tény azonban nem adhat okot arra, hogy az Egyesület vagy a Mozgalom szervezeti formában tovább működhetne, akár magánszemélyek mögé bújva megmozdulásokat, masírozásokat szervezhetne. A Büntető Törvénykönyv 212/A. szakasza kimondja, hogy aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében részt vesz, akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. A TASZ szerint a rendőrség és az ügyészség részéről különös figyelmet és szakmai kompetenciát kíván meg, hogy gyorsan és hatékonyan el tudják dönteni egy-egy rendezvényről, hogy az kapcsolódik-e és ha igen, hogyan a feloszlatott Egyesülethez illetve a Mozgalomhoz. A rendőrség feladatkörébe tartozik, hogy minden olyan tüntetést, amely – akár félelemkeltéssel – bűncselekményt valósít meg, feloszlasson. A gyülekezési jog gyakorlása ugyanis nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Így a TASZ álláspontja szerint a 2007-ben Tatárszentgyörgyön tartott tüntetést is fel kellett volna oszlatni. A TASZ ezúton ismételten felhívja a jogalkotó figyelmét arra hogy a gyülekezési joggal kapcsolatban halaszthatatlan jogalkotási teendők vannak, mind a gyülekezési jog gyakorlását, mind a békétlenné váló gyülekezések feloszlatását illetően.
Forrás: tasz.hu